“A francia massage szó, görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete.”
A történelem során a masszázstechnikák két csoportja alakult ki, s manapság is ennek megfelelően beszélünk keleti és nyugati technikákról.
Kelet
A legkorábbi feljegyzések Kínából származnak, i.e. 2700-ból. Orvospapok végezték, és kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával. Innen származik az akupresszúra tudománya is, mely az akupunktúra egyszerűsített változata. A japán shiatsu masszázs hasonló technika, ami az energiaáramlás alapjait illeti, viszont nyomáspontjai eltérőek.
Tahiti szigetén az őslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították. Jáva szigetén fogamzásgátlásra is használták (a méhet mesterségesen hátra hajlították, és ha szükséges volt újra a fogamzás képessége, akkor masszázzsal visszaállították).
A kelet más ősi népei (asszírok, médek, perzsák, babilóniaiak) is használták a masszázst gyógykezelésként, főként sebesült katonáik gyógyítására. Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol.
Nyugat
Hipokrátész(ie. 460-377) a “De officina medicic” cimű könyvében foglalkozik a témakörrel.
A római udvarban Julianus császárnál, a görög származású Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott, s enciklopédikus munkájában foglalta össze máig is érvényes észrevételeit, javaslatait, és gyakorlatát.
Hazánkban, Mátyás király udvarában, a “dögönyözők” végeztek hasonló feladatokat. A török megszállás idején, a fürdőkultúra elterjedése, maga után vonta a masszírozás gyakorlatának elterjedését is. Később, nemet-osztrák behatásra, tudományosan terjedt e kezelési metódus.
A XIX. században a svéd Henrik Ling a masszázst passzív tornaként határozta meg, s főként keleti szerzők művei alapján újra meghonosította a gyakorlatát.
“Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de dogmatikus filozófiájuk más és más.”
